A szike Paganinije

Egészség Expo 2020

A cím alapján néhányan talán egy krimire asszociálnak, de őket ki kell ábrándítanom. A név Hültl Hümér professzor közkeletű beceneve.

A szakmán kívül manapság már kevesen ismerik őt, de a gyomor és bélvarrógépen kívül éppúgy neki köszönhető a sebészek kesztyű és maszk viselése, mint a műtéti terület jódtintktúrával történő lemosása, illetve a bemetszés előrajzolása a bőrön. Megtippelni sem lehet, hogy hány ember köszönheti neki az életét.

Aki feltalálta az ember varrógépet

Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban kezdte, aztán a Semmelweis Egyetemen doktorált 1891-ben. Ekkor még senki sem sejtette, hogy mekkora egyéniség került a gyógyítás területére. Először segédorvosként, aztán alorvosként dolgozott, de már fiatalon, 1905-ben a Szent István kórház I. számú sebészeti osztályának az osztályvezető főorvosaként dolgozott. 

Tudását jól mutatja, hogy már 1902-ben a Sebgyógyítás tant, 1915-től pedig a gyakorlati sebészetet is oktatta az egyetemen. Az I. Világháborúban honvéd törzsorvosként dolgozott és a Pannónia utcai hadikórház parancsnoki tisztét is betöltötte. Ebben az időszakban több száz ápolónőt képeztek ki a felügyelete alatt. Az 1919-es évtől pedig a Rókus Kórház sebészeti osztályának főorvosa is volt.

Reformer és feltaláló

Amikor főorvos lett, szinte azonnal elkezdte a reformok bevezetését. Az ő osztályán kezdtek először gumikesztyűt, aztán maszkot használni a sebészek. Ezt követően pedig – mivel egyetemi oktatóként a sebgyógyítás jeles szakértője volt – következett a felnyitandó terület jódtinktúrás lemosása és a beavatkozás előtt a metszés irányának kirajzolása a bőr műtéti felületén. 

Mindezeket egy olyan korban, amikor a tekintély- és hagyománytisztelet komoly akadályt jelentett bármilyen újdonság bevezetése előtt. Hültl Hümér azonban mégis végigvitte az összes változtatást. Ezt követően pedig 1907-ben feltalálta és Fischer Győző szerszámkészítővel – a Fischer Péter és Társa cég társtulajdonosával – közösen elkészítette és szabadalmaztatta a sebészeti varrógépet.

Az „ember varrógép”

Hogy mire volt jó ez az „ember varrógép”? Nos, a gép szinte tökéletesen összekapcsolta a feltárt bél- és gyomorfelületeket. Ezzel megakadályozta azt, hogy gyomor- és bélnedvekből akárcsak a legcsekélyebb mennyiség is a hasüregbe kerüljön. Márpedig akkoriban az ilyen súlyos műtéteknek ez volt az egyik legnagyobb kockázata, mert hiába sikerült a műtét, ha a beteg fertőzésben később elhunyt. 

Azonban az áttöréshez kevés volt a sikeres műtétek sora. A gép nehéz és bonyolult volt – a műtéti kapcsokat csak a gyártó tudta behelyezni a készülékbe – így nem terjed el olyan mennyiségben, ahogy a feltalálók remélték. Az egész világon mindösszesen mintegy 50 gépet használtak az orvosok a műtőkben. Hültl professzor 1934-ben vonult nyugdíjba és később felsőházi képviselőként és a Magyar Orvosszövetség elnökeként dolgozott tovább.

A világsiker

A Hültl féle gyomorvarrógépet Petz Aladár továbbfejlesztette és 1921-ben az általa tökéletesített gépet bemutatta a Sebészeti Társaság 1921-es nagygyűlésén. Hültl professzor gratulált a fejlesztéshez és igazi úriemberként a saját gépének a gyártását azonnal leállítatta. A találmány alapja azonban kétség kívül az övé volt (ahogy ezt Petz Aladár minden alkalommal hangsúlyozta is). A modernizált és továbbfejlesztett Hültl – Petz féle gyomorvarrógép pedig az egész világon elterjedt és technikáját, kezelését minden műtéttel fogalakozó orvosi tankönyv ismerteti.

Cikkek az egészségről

**SMARTSEARCH**